Messze a kéklő üveghegyeken él egy madár ,a neve szerelem. Topáz a csőre,és a két szemén Rubintos tűzben szikrázik a fény... A szárnya zöld,a begyén kék pihe, alatta ver forró,piciny szive és mint a villám lecsap hirtelen, fényből,viharból jön a szerelem! Már láttam egyszer,jött egy pillanat- szivemre ült és hittem,itt marad, utána kaptam gyorsan és kezem átfogta... |